"Na szóval... Mit na szóval?" :-)
Szóval a főpróbahét. Szerdánál (dec.2.) tartottam. 6-ra jött Lia, ketten szövegeztünk, aztán 7-kor megérkezett Szláven is, egyrészt a rendezői koncepcióról beszélgettünk, nem minden ponton értettünk egyet azzal, amit Szikora kért, másrészt folytattuk a szövegösszemondást. 8 előtt nem sokkal, mikor megérkezett Szikora, fölmentünk a színházba, hogy 8-kor el tudjuk kezdeni. Immáron fényben, jelmezben és zenével együtt. Próbálgattuk a zenéket, egyrészt, hogy melyik jobb, másrészt, hogy bizonyos részeknél legyen vagy ne legyen. Plusz világítási korrekció. Lia kipróbált dolgokat, melyeket igazabbnak érzett - megéltek, maradhatott.
Úgy volt, hogy Balikó este is próbál Miskolcon, de 9 körül megérkezett, úgyhogy a második felvonással is tudtunk foglalkozni. A világítást előző nap ugye már kipróbáltuk, azzal nem kellett vacakolni, de így is éjfél előtt nem sokkal fejeztük be.
3-án csütörtökön csak délelőtti próbát tudtunk tartani, mert Szlávennek (Pécsen) és Liának is előadása volt este, és kihasználtuk, hogy Balikó Tamás nem próbál Miskolcon, úgyhogy a második felvonás volt terítéken. Próbálgattuk a speciális kellékeket, mi hogy működik, milyen határig lehet elmenni, stb.
(Én aznap estére összeomlottam, nem láttam, hogy ebből előadás lesz, nézni fogják, ésatöbbi.)
4-én pénteken 10-től összpróba. Eredeti tervek szerint házi főpróbát tartottunk volna, de színészi kérés volt, hogy még ne nézzék, úgyhogy csak magunkban voltunk. Egymás után kétszer ment le. Amikor elkezdődött, teljesen megnyugodtam. Na jó, meg lefoglalt, hogy kellékeket adogassam, gyorsöltözést segítsem, lessem megvan-e a szöveg...
Illetve a darab végén az epilógus nemcsak egy kislány mondja el, de meg is jelenik a színen. Ezzel is elszöszöltünk, hogy honnan menjen be a színpadra, mit csináljon, Liával hogy és mint.
Ekkor már nem tűnt elképzelhetetlennek a másnapi premier, sőt.
Premier: izgalom, izgalom, izgalom, gyomorremegés, mindent többször ellenőrzés, további gyomorremegés, 19.10-kor előadásindítás.
Villámgyorsan véget ért az első rész, a szünet és a második rész is. (3/4 9 után kicsivel lett vége)
Jól ment. Színészileg és technikailag is. Amennyire hátulról érzékeltem - meg aztán a visszajelzésekből - szerették. Érdekes volt, hogy olyan helyeken is nevettek (és nem egy ember), aminél nem is számítottam rá.
Taps, függöny össze, Áfonya megnyugszik.
Hétfőn szeretettel várjuk az érdeklődőket! :-)
