Nem semmi volt ez a hét. Tudtam, hogy nem tanácsos mindenféle "hülyeséggel" föltartani azokat, akiknek épp főpróbahetük van, de most már tapasztalatból is azt mondom, hogy nem szerencsés. Jó, persze, van kivétel, de tényleg nagyon húzós tud lenni. Tegnap pl. nagyon sokat gondoltam arra, amit anno Makranczi Zalán mondott a Zsótér rendezte kecskeméti Adrienne kapcsán...
Mára azért normalizálódott a helyzet. És csodás módon regenerálódtam valamennyire. Nem gondoltam, az az igazság... Semmi nem indokolta, még csak ki sem aludtam magam.
Holnap premier.
Közönségkész.
Persze biztos fog változni ez is, mint minden darab. Érni. (Hű de nagy szavak :-D)
Szóval tessenek jönni, sokat nevetni, együttérezni, tapsolni. Mindet lehet.
Aztán ha túl vagyunk a bemutatón, írok az elmúlt pár napról.
