egyeztetés, módosítás, végső időpont, mégsem, de mégis.
Délután 4-kor kezdünk. Murphy természetesen nem tétlenkedett, de sikerült orvosolni a problémát, úgyhogy mire megérkeztek, már minden olvasópróbára kész volt. (na jó, az ásványvíz és a pogácsa kicsit később érkezett.)
a színháztermet még nem mindenki látta, úgyhogy azzal kezdtük, majd vissza a Pipa Szalonba és Szikora János mondott pár szót Szigarjevről. "mint nálunk Háy János." a darabot hallgatva nekem Egressy Zoli jutott eszembe, humorában, nyelvi stílusában (bár ez valamilyen szinten a fordító, Radnai Annamária érdeme is) és történetvezetésében is. tragédia vagy komédia két részben - ez a Guppi. nevetünk, nevetünk, aztán hazafelé/otthon/másnap lehet tűnődni a darabon. van min. (remélem decembertől a nézők is így gondolják majd.)
Maga a sztori egyszerűnek tűnik: adott egy végtelenül egyszerű (butácska) nő, aki bármilyen körülmények között képes létezni - akárcsak egy guppi -, férje uralkodik fölötte, amennyire lehet, elzárja a világtól. és adott egy férfi, akit megvendégel (napközben, férje tudta nélkül). egyre meghittebb a hangulat, amikor is megjelenik a férj. a háromszög konfliktusa a második felvonásban már-már megoldódni látszik, de Szigarjev csavar rajta egy nagyot, aztán mégegyet. plusz tartozik a darabhoz prológus és epilógus, utóbbi még változtat az összképen. ez a felszín. az első hallás/olvasás. 5 hetünk lesz a mélyére ásni, ki mit miért, őszinte-e, stb.
Szigarjev - ez alapján - egy nagyon ügyes író. Jó érzékkel formálta meg a karaktereket, a párbeszédek abszurdba hajlanak, ugyanakkor a színésznek nem olyan nehéz a dolga, mint mondjuk Ionescou darabjainál, a nyelvezete széles skálán mozog - és nem lesz alpári akkor sem, amikor valaki közönségesen viselkedik. Pièce bien fait.
